Könyvek, amelyeket betiltottak

borító

Szép új világ

Aldus Huxley

könyv ikon
 

Századunk egyik legjelentősebb angol regényírója, Aldous Huxley (1894-1963) 1932-ben jelentette meg a Szép új világot, azt a művet, amely mindmáig bestseller maradt,

tovább

s meg-megújuló viták bizonyítják mondandója frisseségét, kritikája, figyelmeztetése érvényességét. A hírneves angol családból származó, filozófusként és esszéistaként is kiváló Huxley minden művében merészen kísérletező, intellektuális alkotó; a Szép új világ antiutópiája a Morus és Swift nyomán haladó keserű társadalmi kritikát a tudományos-fantasztikus irodalom eszközeivel adja elő. Huxley ironikus és pesszimista látomása az un. fogyasztói társadalom jövőjéről ma is elgondolkodtató, hiszen a könyv megjelenése óta eltelt fél évszázad alatt sok tudományos és fiktív elem valósággá vált, ami a harmincas években még tiszta science fiction volt. Az író az elgépiesedett, manipulált és elembertelenedett modern világba csöppent, Shakespeare-t olvasgató Vadember szemével láttatja ezt a korántsem egyértelműen „szép új világot”. A regény hosszú évtizedek után Szinnai Tivadar fordításának felhasználásával most jelenik meg újra magyar nyelven, új fordításban.
A Gulag szigetcsoport borító

A Gulag szigetcsoport

Alekszandr Iszajevics Szolzsenyicin

könyv ikon
 

1973-ban jelent meg Nyugaton Szolzsenyicin gigantikus műve a sztálini munkatáborokról, mely végleg összezúzta a nyugati értelmiség minden addigi illúzióját a szovjet rendszerrel kapcsolatban.

tovább

A szerző maga is megjárta a Gulagot -- tizenegy esztendőt töltött a Szigeteken --, s beszámol saját élményeiről, ám emellett rabok ezreinek tanúságát gyűjtötte össze művében, mely részint történelmi és szociográfiai munka, részint a XX. század egyik legnagyobb gyalázatának szépirodalmi feldolgozása -- tele szenvedélyes haraggal a kommunista diktatúrával, Sztálinnal s hóhéraival szemben, és együttérzéssel az áldozatok iránt. A lágervilág kiépítése, mint Szolzsenyicintől megtudjuk, már 1918-ban, Lenin hatalomra jutásával elkezdődött, s a szovjet állam végül olyan elnyomó rendszerré változott, mely senkit sem kímélt: gyerekeket, öregeket, nőket, hívőket és hitetleneket, a rendszerrel szembenálló értelmiségieket és meggyőződéses kommunistákat, a németek ellen harcoló szovjet katonákat, bárkit bármikor letartóztathattak, s elítélhettek öt, tíz, huszonöt évre. Mindent átitatott a félelem, s az ország testében rákos sejtekként burjánzottak a lágerek. Szolzsenyicin 1970-ben Nobel-díjat kapott, 1973-ben megfosztották állampolgárságától és kiutasították a Szovjetunióból, 1994-ben, a kommunista rendszer összeomlása után tért vissza hazájába, Oroszországba, s 2008-ban hunyt el.
A nagy Gatsby borító

A nagy Gatsby

F. Scott Fitzgerald

könyv ikon
 

F. Scott Fitzgerald világhírű regénye az 1920-as évek Amerikájának felszínesen csillogó világába vezeti az olvasót. Jay Gatsby, a titokzatos milliomos felemelkedésének, tündöklésének és

tovább

bukásának története nemcsak a dekadens és túlhabzó „dzsesszkorszakot”, a húszas éveket jeleníti meg művészi tökéllyel, hanem az amerikai mitológia, „az amerikai álom” olyan örök témáit is, mint ambíció, pénz és hatalom bűvölete, a lehetetlen megkísértése és az újrakezdés lehetősége. A szegény sorból származó Gatsby beleszeret egy gazdag lányba, Daisybe; a háború elsodorja őket egymástól, s míg a fiatalember a tengerentúlon harcol, a lány férjhez megy egy faragatlan, ámde dúsgazdag emberhez, Tom Buchananhez. Hazatérése után Gatsby fanatikus akarással (és az eszközökben nem válogatva) vagyont szerez, hogy „méltó” legyen Daisyhez és újra meghódíthassa az asszonyt, akinek még a hangja is „csupa pénz”. Francis Ford Coppola forgatókönyve alapján készült a könyv egyik legismertebb - két Oscardíjat nyert - feldolgozása, Robert Redford és Mia Farrow főszereplésével.
Az átváltozás borító

Az átváltozás

Franz Kafka

könyv ikon
 

"Kafka elbeszélései rejtélyes, elemezhetetlen példabeszédek. Mágikus erejű, álomszerű metafora kibontása valamennyi. Hátborzongatóan képtelen lények és helyzetek jelennek meg bennük,

tovább

de a hűvös, pedáns leírás a hétköznapi valószerűség leírás a hétköznapi valószerűség látszatába öltözteti őket. A hétköznapi valóság elemei viszont kísértetiesen baljós színezetet öltenek. Mindezt ma már közkeletű szóval "kafkai"-nak szoktuk nevezni. Kafkától életében elbeszéléseinek csak egy része jelent meg nyomtatásban. A többi hagyatékban maradt, köztük számos töredékesen. Tele van novellakezdeményekkel Kafka naplója is. Ez a kötet Kafka elbeszéléseinek legjavát közli, a legjellegzetesebb és legmaradandóbb műveket. Az elbeszélések előző, teljes magyar kiadásától eltérően nem különíti el a Kafka életében megjelent és a hagyatékban fennmaradt novellákat. hanem nagyjából keletkezésük sorrendjében, ugyanakkor a Kafka által kiadott kötetek egységét is tiszteletben tartva válogat belőlük"
Egerek és emberek borító

Egerek és emberek

John Steinbeck

könyv ikon
 

A kaliforniai Soledad közelében furcsa párt tesz le az autóbusz: George alacsony és fürge észjárású, társa, Lennie lomha, nehézfejű óriás. Egy közeli tanyára tartanak, munkát keresnek.

tovább

Bár a tanya lakói és munkásai korántsem barátságosak, nincs más választásuk: itt kell maradniuk, ha meg akarják valósítani közös álmukat, hogy vegyenek egy saját tanyát, ahol majd önállóan gazdálkodhatnak. Lennie-t ártatlan együgyűsége folyton bajba sodorja, és George-nak igencsak észnél kell lennie, ha mindkettőjüket meg akarja óvni a következményektől. Barátságuk ritka kincs az őket körülvevő sivár, brutális világban, amely könyörtelenül megsemmisülésre ítél mindent, ami emberi. A szikár, minden sallangtól mentes, sodró erejű kisregény a nagy gazdasági világválság idején két vándormunkás tragikusan felemelő történetén keresztül mutatja be a modern társadalom elidegenedésének, az emberi kapcsolatok kiüresedésének pusztító hatását. Mondanivalója a mai napig sem veszítette el érvényét.
KIM borító

Kim az ördöngös

Rudyard Kipling

könyv ikon
 

A Kim olyan regény, amelynek szereplői minden lényegeset tudnak a világról, és éppen ezért jóban is vannak vele. De még szebb, hogy nem csak a földi világgal teremtettek derűs,

tovább

barátságos viszonyt, hanem az égivel is, sőt önmagukkal is. Ez talán a legtöbb és legnagyszerűbb, amire vágyhat az ember. Miközben a brit titkosszolgálat borzongatóan izgalmas mesterkedései zajlanak Indiáért és Ázsia belső területeiért, ez a regény felöleli szinte egész India szellemiségét, s a benne zajló életet úgy mutatja föl nekünk, mint a boldogulás legsikerültebb és legtartósabb példáját. Az ebben a világban élőket (minden rendű és rangú embereket, isteneket, szellemeket, állatokat, növényeket, vizeket, hegyeket) önfeledt, olykor szenvedélyes játszótársaknak látjuk, akik soha nem tudnának jobbat elképzelni annál, mint amit éppen csinálnak. India tehát - ezek szerint - maga a Paradicsom, s a mi boldogságunkhoz sem kell több mint jól odafigyelni lakóira, ellesni tőlük életük titkait, s követni példájukat. Kipling a Kimben (talán akarata ellenére) India himnuszát írta meg. A legértőbb és legszeretetteljesebb könyvet, amit valaha Kelet lakóiról és kultúráiról Nyugaton írtak.
Halálos tavasz borító

Halálos tavasz

Zilahy Lajos

könyv ikon
 

Zilahy Lajos, minden idők talán legnépszerűbb magyar írója. Első bestsellere, a Halálos tavasz a világ legegyszerűbb története. Egy fiú szeret egy lányt, aki mást szeret.

tovább

Csak ennyi. Semmi több. Talán ebben rejlik a csoda. Talán ezért szeretjük annyira, már oly sok-sok éve. És fogjuk is szeretni, amíg csak könyv és szerelem lesz a világon. Zilahy Lajos saját, 1922-ben megjelent (és rögtön betiltott) regényéből írta forgatókönyvet, amely a két nő között őrlődő férfi őszintén ábrázolt történetével milliók szívébe férkőzött be. Karádynak ez volt az első filmje, s egy csapásra ünnepelt sztár lett.
Lady Chartterly szeretője borító

Lady Chatterley szeretője

David Herbert Lawrence

könyv ikon
 

Büntetett előéletű regény a Lady Chatterley szeretője. Évtizedeken keresztül botránykő volt, 1928-ban, megjelenésekor pornográfia vádjával elkobozták az angol hatóságok.

tovább

Szövegét megcsonkitották, nyomdafestéket nem tűrő szavait, mondatait, fejezeteit gondos munkával törölték. Több mint harminc évet töltött le büntetéséből, míg az 1960-as perújrafelvétel rehabilitálta, s végre Angliában is megjelenhetett a teljes szöveg, amely addig csak külföldön nyomtatott kalóz kiadásokban volt olvasható. Az elgépiesedett civilizáció, a kiégett racionalizmus tagadásának regénye ez, szenvedélyes, poétikus, fésületlen alkotás. A modern társadalom bajainak orvosságát a természetes ösztönök, az érzelmek, érzékek szabadjára eresztésében, az emberi gyöngédségben látja. Tabukat sért meg, a modern regényirodalomban elsőként ábrázolja kendőzetlenül, szókimondóan a testi szerelmet. Magyar nyelven először 1933-ban látott napvilágot – csonkított formában –, aztán egy fél évszázadon keresztül csak irodalmi legenda volt. Teljes szövegét kapja most kezébe az olvasó, a legenda szétfoszlik, s egy irodalomtörténeti jelentőségű mű foglalja el helyét a könyvespolcon.
Mi borító

Mi

Jevgenyij Ivanovics Zamatin

könyv ikon
 

Megelőzte korát. Remekműbe öntötte azt, ami később bekövetkezett, s kis híján évszázadunk keserű valóságává lett. Jevgenyij Zamjatyin - civilben jégtörőhajó-mérnök, a bátor zseni - megsejtette,

tovább

hogy hová tarthatunk, ha nem vigyázunk, miféle embertelen társadalom fenyeget, a számokká torzult egyének szürke tömege, élén a mindenható Jótevővel. Közben kitalált egy új műfajt, az antiutópiát. Megírta a remekművet. Anyanyelvű, orosz kiadásának azonban nem örülhetett, 15 esztendővel megjelenése előtt, az életét pár esztendővel meghosszabbító emigrációban halt meg. Évekig, évtizedekig nem ismertük, nem ismerhettük. Legfeljebb hallásból. S azokból a művekből, melyek rá épülve, általa ihletve jelentek meg. Sajnos nem szülőhazájában, Oroszhonban. Ahonnan el kellett mennie, mert elűzte a félremagyarázó, leegyszerűsítő önkény. Irodalmi és politikai. Őt, az örökösen lázadót, aki semmit nem fogadott el, ami ellentmond az értelemnek. Ám hatása, mint búvópataké a cseppkőbarlangban, ott van minden képződményben, csodára ébresztő sztalaktitban és sztalagmitban. Ott van Huxley tíz évvel, Orwell negyedszázaddal később született, világhírű művében. Őt egy időre méltatlanul elfelejtették, de az idő igazságot szolgáltatott. Könyve, ha késéssel is, itt van közöttünk. Él, hat és figyelmeztet. Mellesleg, de nem utolsósorban szórakoztat is. A forradalom előtt és után számos könyvet jelentetett meg. A Mi 1923 táján született, s jóllehet nem Oroszországról szól, és nincs közvetlen összefüggésben az akkori politikai viszonyokkal (a regény látomás a huszonhatodik századról), kiadását mégis megtagadták, azon az alapon, hogy az "ideológiailag nemkívánatos".
Nyugaton a helyzet borító

Nyugaton a helyzet változatlan

Erich Maria Remarque

könyv ikon
 

Erich Maria Remarque 1929-ben írt regénye, az I. világháború áldozatainak, a lövészárkok katonáinak mindennapos pusztulását festi le. Az ifjú Paul Baumer lelkesen vonul be katonának

tovább

1914-ben. Végigszenvedi egy szadista altiszt kiképzését, a katonaélet összes gyötrelmét, majd elesik, mégpedig egy olyan napon, amikor a hivatalos hadijelentés szerint "nyugaton a helyzet változatlan". Óriási sikerét kétségtelen értékei mellett annak is köszönhette, hogy megjelenésekor már szükséges volt a belőle harsogó figyelmeztetés: íme, valójában ez a háború, vigyázzatok, nehogy újra belesodorjanak benneteket! Hiszen ekkoriban egy müncheni sörház asztalai mellett már a második világháború sikerére isznak az osztrák káplár hívei. De ami ebben a sodró lendületű regényben a humánum magas hőfokán megfogalmazódik, ma is eleven problémája az emberiségnek, s még sokáig nem veszíti érvényét.
Száll a kakukk fészkére borító

Száll a kakukk fészkére

Ken Kesey

könyv ikon

 

A félig indián származású Ken Kesey fellépése az amerikai irodalom színpadán szorosan követte a hatvanas évek elején a beatnemzedék látványos áttörését.

tovább

Első regénye, a Száll a kakukk fészkére 1962-ben jelent meg, s magyarul is nagy sikert aratott. Merész, egycélú lendület, izgalmas cselekménybonyolítás, kitűnően megszerkesztett jelképrendszer, bizarr és mégis hiteles emberábrázolás jellemzi a művet. A színhely: elmegyógyintézet. A szereplők: ápoltak és ápolók. A téma: talpra tudnak-e még állni a szánalmas emberroncsok. A regény azt sugallja, hogy a reménytelen kiszolgáltatottságban is lázadni kell az embertelenség ellen, mert az áldozat – fájdalmas bár – nem céltalan: talán van még visszatérés az elveszett emberséghez. A művet tiltólistára tették, mert pornográfnak bélyegezték, amely tele van „bizarr erőszakról és kínzásról” szóló leírásokkal. 1975-ben Jack Nicholson és Louise Fletcher főszereplésével Milos Forman rendezett belőle filmet, amelyet nemrégiben a húsz legjobb film közé sorolt az Amerikai Film Intézet.
Tamás bátyja kunyhója borító

Tamás bátya kunyhója

Harriet Beecher Stowe

könyv ikon
 

"Világtörténeti cselekedet volt ez a könyv. Megmutatta az egész világnak Amerika szégyenét, a rabszolgaságot Harriet Beecher Stowe könyve betöltötte hivatását.

tovább

De csodálatos módon nem felejtették el azóta sem. Ma is százezrek olvassák szerte a világon, színdarabokat faragnak, mozidarabokat csinálnak belőle, és nincs nap, hogy sokan-sokan meg ne siratnák a nemes szívű, vallásos lelkű, öreg négert, Tamás bátyát. Úgy látszik, még mindig van mit tanulnunk ebből a könyvből. Rabszolgák nincsenek bár; de még mindig megesik, hogy különbséget teszünk ember és ember között, és nem tudjuk elképzelni, hogy ami nekünk s a magunk fajtájú embernek fáj, az éppen úgy fáj a másfajta embernek is. A Tamás bátya kunyhója még sokáig szükséges könyv lesz. Meg kell tanulnunk belőle, hogy mindnyájan egyformán Isten gyermekei vagyunk, szeretnünk és becsülnünk kell egymást!" – írta Benedek Marcell
Az ötös számú vágóhíd borító

Az ötös számú vágóhíd

Kurt Vonnegut

könyv ikon

 

A könyv részben az író személyes emlékén alapul; amerikai hadifogolyként Drezdában élte meg a hírhedt 1945. februári bombázást, amelynek során a város nagy része és

tovább

150 000 ember elpusztult. A kötet alcíme (A gyermekek keresztes hadjárata) is erre utal, Vonnegut meggyőződése szerint ő maga és a második világháborúban részt vett további katonák nem voltak mások, mint gyerekek. A címbeli ötös számú vágóhíd Drezdában található. 1943 végén ide érkezett az amerikai hadifoglyok szánalmas csapata. A hadászati szempontból semleges műkincsvárost egy éjjel a brit légierő porig bombázta. Az amerikai hadifoglyok a vágóhíd mély pincebarlangjában túlélték a poklot - így születhetett meg e kötet, a világirodalom egyik legtöbbet elemzett műve.Az író sajátos technikája: az idő felbontása és a háromsíkú cselekménybonyolítás magasabb művészi egységbe foglalja a szerteágazó eseményeket.
Nana borító

Nana

Émile Zola

könyv ikon
 

A történet a második császárság utolsó éveiben játszódik. Főhőse Nana, egy nagystílű párizsi kokott. Nana nemcsak egy bosszúálló boszorkány, aki örömét leli

tovább

gazdag szeretőinek tönkrejuttatásában, hanem maga is egy züllött, halálra ítélt társadalom áldozata. A regény hűen ábrázolja a III. Napóleon korának születési és pénzarisztokráciáját, az előkelő kurtizánok világát. Nana körül a legkülönbözőbb férfiak forognak. Vannak közöttük vének és csaknem gyerekek, gazdagok és szegények, nősek és nőtlenek, szépek és csúnyák, de valamennyiük sorsa katasztrófába torkollik.
Gépnarancs borító

Gépnarancs

Anthony Burgess

könyv ikon  film ikon
 

Anthony Burgess (1917-1993) leghíresebb műve, a Gépnarancs 1962-ben látott napvilágot, s azóta mit sem veszített aktualitásából. Nemcsak mert cselekménye a

tovább

pontosan meg nem határozott jövőben játszódik, hanem mert Burgess írói képzelete és nyelvteremtő zsenialitása a napi politikánál is, a múló irodalmi divatoknál is időtállóbb. Ezt az antiutópista történetet egy tizenéves bandavezér, a jókedvvel kegyetlenkedő, ugyanakkor igen éles elméjű és a klasszikus zene iránt rajongó Alex mondja el, a maga egyéni, orosz eredetű szavakkal megtűzdelt szlengjén. Az ő egyszerre taszító és vonzó személyiségén keresztül kapunk képet az alattvalóira gondolattalan, gépies konformitást kényszerítő Államról, amely a fiatalok számára életformává vált erőszak visszaszorítására az agymosástól sem riad vissza holott ez az erőszak paradox módon már a méltóság megőrzésének egyetlen eszköze.  Burgess riasztó, pesszimista látomásából Stanley Kubrick készített döbbenetes hatású filmet.
Akiért a harang szól borító

Akiért a harang szól

Ernest Hemingway

könyv ikon
 

Robert Jordan fiatal amerikai történetét mondja el, aki a spanyol polgárháború alatt a Nemzetközi Brigádok tagjaként segíti az egyik köztársasági gerillacsoportot.

tovább

Feladata, hogy felrobbantson egy hidat a Segovia elleni támadás alatt. Az Akiért a harang szól-t a hónap könyvévé választották, hónapokon belül félmillió példányban kelt el, Pulitzer-díjra jelölték, Hemingway számára pedig nagy sikert hozott. A regény nyelvezete már a megjelenése óta vita és kritika tárgyát képezi. Részben ezért részben, mert szemléletesen mutatja be a polgárháború brutalitását, tiltólistára került.
Papírsárkányok borító

Papírsárkányok

Khaled Hosseini

könyv ikon

 

A Papírsárkányok egy igaz történet az olvasás erejéről, az árulásról, a megbocsátás lehetőségéről és az apák hatalmáról a fiaik fölött. Egy elsöprő erejű családi krónika

tovább

Afganisztán történelmének legsötétebb évtizedeiből, amelyben a szerelem és a barátság küzdelmei egy szokatlan és megrázó regénnyé állnak össze. A Papírsárkányok a megjelenése óta milliók kedvencévé, igazi modern klasszikussá vált. Khaled Hosseini nemzetközi áttörést hozó, 80 országban megjelent sikerkönyve egy nem mindennapi barátság felejthetetlen és megható története, ami egy tehetős fiú és a család szolgájának fia között szövődik egy pusztulásra ítélt ország végnapjaiban. A két fiút közös élményeik és kedvenc időtöltésük, a sárkányeregetés köti össze. Egy szörnyű esemény azonban örökre megváltoztatja életüket. Amir cserbenhagyja barátját, Haszant és a gondtalan gyerekkor ezzel véget ér. Amir hazájától távol, az Egyesült Államokban kezdi felnőtt életét, ám nem tud szabadulni egykori tette miatti bűntudatától. Visszatér a tálibok uralta háborús Afganisztánba. A megtépázott, vérzivatarok áztatta ország romjain végre jóváteheti azt, amit elrontott, és megszabadulhat a bűntudat és a fájdalom terhétől. A hol izgalmas, hol szívszorító fordulatokban bővelkedő regény tényfeltáró módon ábrázolja az afgán történelem nemzetiségi, vallási és társadalmi hátterét. Egy korábban a világ szeme elől eldugott ország népével és kultúrájával ismerkedhetünk meg, testközelben érezhetjük Afganisztánt, amely az új évezred világpolitikájának sarkpontjává vált.
Amerikai psycho borító

Amerikai psycho

Bret Easton Ellis

könyv ikon
 

Irodalmi alkotás nagyon ritkán képes olyan világraszóló botrányt kelteni, amilyen az Amerikai Psychót övezte. Kiadók, amelyek már szerződést kötöttek a mű megjelentetésére,

tovább

és előlegképpen súlyos összegeket fizettek a ki Ellisnek, sorra visszakoztak, és elálltak a publikálástól. Ez a könyv nemegyszer átlépi az elviselhetőség küszöbét. Amit írója a perverzió és az erőszak tombolásáról elgondol és leír, az kívül esik a normális ember felfogóképességének és erkölcsi érzékének határain. Amit azonban ezzel közöl, az értelmezhető és megítélhető: megrendít, felkavar, s könyörtelenül szembesít egy olyan világgal, amelyre – ha mégoly kelletlenül is – ráismerünk.A regény főalakja Pat Bateman, huszonhat éves yuppie a Wall Streetről; intelligens, jóképű, elegáns és gazdag fiatalember. Lételeme a csillogó felszín: a legdivatosabb és legdrágább holmikban jár, a legfelkapottabb éttermekben vacsorázik barátaival és soros barátnőivel, ízlése ételben-italban főúri, fényűző lakása tömve a csúcstechnológiát képviselő szórakoztató-elektronikai szerkentyűkkel, véleménye a zenétől a politikáig mindenről naprakész. De Bateman valójában értéket, mértéket nem ismerő pszichopata szörnyeteg, aki a belsejében tátongó űrtől szexorgiákkal, egyre rafináltabb kéjgyilkosságokkal, sőt kannibalizmussal igyekszik menekülni – mindhiába. A nyolcvanas évek második fele óta nemzedékének legjelentősebb írójaként számon tartott Bret Easton Ellis könyvének lapjain az amerikai álom helyébe lidérces rémálom lép: az Amerikai Psycho egy irányt vesztett, erőszakban tobzódó, anyagiasságba fulladó kultúra egyöntetűen sötét, kiutat nem mutató, döbbenetes erejű látomás.
Egy moralista regénye borító

Fabian egy moralista regénye

Erich Kastner

könyv ikon
 

Erich Kästner 1930-ban írta regényét, ezt a keserű, realista korrajzot. A regény hőse, Fabian miközben hírlapíróként sodródik-nézelődik a Weimari Köztársaság Berlinjében, lassanként rádöbben, hogy ez a világ szükségszerű változás előtt áll, de arra is, hogy ez a változás a legrosszabb oldalról fenyegeti. A"moralista" Fabian nem tud beletörődni, hogy szerelme eladja magát, hogy zseniális barátját egy tehetségtelen senki öngyilkosságba hajszolja, hogy neki is senki előtt kellene hajbókolnia, állás reményében. Mégis, egyformán irtózik mind a két, változást igérő és Berlin utcáin véres harcokat vívó, szélsőséges párttól. Kästner ezúttal fekete humorral hirdeti a moralista felsőbbrendűségét

tovább

lassanként rádöbben, hogy ez a világ szükségszerű változás előtt áll, de arra is, hogy ez a változás a legrosszabb oldalról fenyegeti. A"moralista" Fabian nem tud beletörődni, hogy szerelme eladja magát, hogy zseniális barátját egy tehetségtelen senki öngyilkosságba hajszolja, hogy neki is senki előtt kellene hajbókolnia, állás reményében. Mégis, egyformán irtózik mind a két, változást igérő és Berlin utcáin véres harcokat vívó, szélsőséges párttól. Kästner ezúttal fekete humorral hirdeti a moralista felsőbbrendűségét...
Jégtörő Mátyás borító

Jégtörő Mátyás

Tamási Áron

könyv ikon
 

"A Jétörő Mátyás úgy kezdődik, mint egy fantasztikus regény. Egy büntetett szellem földi vándorlásait mondja el, míg különböző állati formákon át emberi testbe ér. 

tovább

(...) ez a könyv önmagától és szinte észrevétlenül valóságos népmeseregénnyé válik, s épp ezáltal hoz új, különös műfajt a magyar irodalomnak. Ami a legföltűnőbb: a mesehangulat Tamási regényébe valahogy nem is a fantasztikum ajtaján lopózik be. Maga a csodás história, a szellem vándorlásának története állatból állatba csöpp meseszerűséget sem mutat. A mese nem ebből a szellemhistóriából indul, hanem épp ellenkezőleg: a földi valóságból, egy intim falusi képből, a paraszti környezet rajzából, amelybe a száműzött szellem állati minőségében belecsöppen, hogy rámért ťszolgálatátŤ teljesítse. (...) Ez a hang, ez a líra, a Jégtörő Mátyás fantasztikus meséjét éppoly igazi, tőrőlmetszett Tamási-könyvvé avatja, mint amilyen akár az első Ábel-kötet volt."(Babits Mihály)
A Zöld íjász borító

A Zöld Íjász

Edgar Wallace

könyv ikon
 

A Zöld íjász, egy angliai kastély középkori kísértete – feltámad és igazságot oszt. Abe Bellamy, a gonoszlelkű és bűnökkel terhelt amerikai milliomos a

tovább

bosszúhadjárat végső elitéltje, előbb azonban cinkostársait találják holtan szívükben egy zöld nyílvesszővel. A gonoszlelkű aggastyán eltorlaszolja magát várában, fogságban tartja mindazokat, akiket ellenségeinek vél, de hasztalan, sorsát ő sem kerülheti el. A rejtélyes, izgalmakkal teli történet hátterében egy sokat szenvedett ember áll, aki eltűnt anyját keresi és közben elégtételt vesz szenvedéseiért.
Az élet máshol van borító

Az élet máshol van

Milan Kundera

könyv ikon
 

A cseh Milan Kundera nevét a magyar olvasók a maga idejében hatalmas kultúrpolitikai botrányt kavart regényéből, a Tréfá-ból ismerhették meg.

tovább

Abból a művéből, amelyet 1968 nyarának "sajnálatos eseményei" miatt a raktár mélyébe kellett süllyeszteni Magyarországon is, s e Csipkerózsika-álmából csak jó húsz évvel később ébredhetett fel. Az élet máshol van című könyvében, ebben a mozgalmas, hol barokkosan zsúfolt, hol szürrealisztikusan látomásos és mégis realisztikus, széles ívű társadalmi és emberi tablót felrajzoló nagyregényében, ebben a sajátságos töltésű és hangulatú negatív Bildungsromanban a kelet-közép-európai társadalmak genezisét és fejlődését elemzi. A főhős a belső és külső hazugságok, hamisságok; valótlan értékek és megcsúfolt ideálok szövevényében vergődő, Jaromil, az önjelölt költő, akinek már a világra jöttét sem kívánta senki, és akinek tartalmatlan, hazug élete és szükségszerű halála egy boldogtaIan generáció életútját példázza. Annak a nemzedéknek az életútját, amely a kisszerűség, a csúfság, az ostobaság győzelemrevitelével, az értékek sárba tiprásával, a való világ feje tetejére állításával írta be magát szégyenszemre az emberiség történelmébe. A regényt a szerző még Csehszlovákiában vetette papírra, de csak emigrálása után jelent meg - először franciául.
Sötétség délben borító

Sötétség délben

Arthur Koestler

könyv ikon
 

A Sötétség délben 1940-ben látott először napvilágot, s a század egyik legnagyobb vihart kavart regénye lett. Arthur Koestler fiatalon a kommunista mozgalom vehemens elkötelezettje, 

tovább

a „hitehagyás” friss sebének fájdalmával, ugyanakkor éles logikával és az írói képzelet szenvedélyével írta meg ezt a regényt, amelyben a 30-as évek nagy szovjet pereinek emberi kérdéseit kívánta bonckés alá venni. Kulcsregényt írt ugyan, abban az értelemben, hogy a regény olvasója számára világos: a cselekmény a sztálini önkényuralom világában játszódik és hőse, Rubasov sokban hasonlít a koncepciós jogi procedúrák fővádlottjaira (Buharinra, Radekre és másokra), de a regény problematikája túlmutat a publicisztikus aktualitáson, a felületesen felfogott „politikai botrányon”.
Dagh negyven napja borító

A Musza Dagh negyven napja

Franz Werfel

könyv ikon
 

Az első világháború idején az oszmán-török birodalom nacionalista vezetői pusztulásra ítélték a keresztény örmény népet: deportálás ürügyén nemlétező rendeltetési helyre, a sivatagba,

tovább

a semmibe űzték ki őket otthonukból. Hét kisázsiai falu ötezer főnyi népe a halálba vezető vándorút helyett a Ciprussal szemközti tengerparton emelkedő Musza Daghra, „Mózes hegyére” menekült, és többször visszaverve a kiképzett török katonaság ostromát, negyven napig tartotta magát, míg egy francia hadihajó fel nem vette s ki nem szabadította őket. Ez az 1933-ban megjelent, mélységes humanizmussal áthatott, szép regénynek a történelmi magva. A céltudatos helytállás, a gyűlöletes nacionalista népirtással való rendületlen szembeszegülés hőskölteménye ez a könyv, mely mesterien oldja meg az örmény nép tragikus sorsának ábrázolását anélkül, hogy egy pillanatra is ellenszenvet ébresztene a törökök iránt. Ellenkezőleg. Hangsúlyozza, milyen kevesen állnak a könyörtelen vezetők mögött, hogy éppen a mohamedán vallás képviselői irányítják a mentőakciókat, s török parasztok segítik a pusztulásra ítélt szerencsétleneket. Eszmeisége időálló és mindenkor aktuális olvasmánnyá teszi ezt a regényt.